Akár 500 ezer forint is lehet a bírság, ha nem tesz eleget valaki a hatóság felszólításának!
Zalában 2013-ban észlelték először a súlyos szőlőbetegséget, a mára 212 település érintett a növény-egészségügyi zárlati intézkedések miatt. A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma ellen alig van hatékony módszer, az időben végrehajtott permetezés elmaradása után csak a növény kivágása marad.
Egynemzedékes, kizárólag szőlőn táplálkozik. A nőstények a szőlő kétéves fás része alá helyezik el a tojásaikat. A lárvák kikelése május közepétől július elejéig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében június végétől július közepéig jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A leírás az amerikai szőlőkabócára illik, amely a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma növényi zárlati betegség terjesztéséért felelős. Az Amerikából Franciaországba az 1950-es évek végén került kabóca természetes ellenség híján gyorsan elterjedt és a szőlő növények leveleinek szívogatása révén felelős a zárlati fitoplazmás betegség terjesztéséért. Zalában 2013-ban észlelték először a súlyos szőlőbetegséget, mára 212 település érintett a növény-egészségügyi zárlati intézkedések miatt. A védekezés összetett, a gondozott birtokokat az elhagyott, nem művelt területek veszélyeztethetik, végeredményként pedig a fertőzött szőlőt ki kell vágni.
Szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma - a gazdálkodó szemével
Kérdéseinkkel megkerestünk Tarsoly Róbertet, a zalaszentgróti Dóka Éva Pincészet alapító borászát is.
- Az Önök területén tetten érhető-e a károsító, ha igen, mi a mérték, és miként zajlik a védekezés?
- Mintegy 5-6 éve figyeltünk fel először gyanús tőkékre, amit jelentettünk a hatóságnak, de a laborvizsgálat kizárta az aranyszínű sárgaságot, abban a Chardonnay táblában a sztolbur fitoplazma jelent meg (ez is jelentős károkat okozhat, de kevésbé agresszív a terjedése, és nem zárlati károsító). A következő évben azonban a hatósági mintavétel egy Rajnai rizling ültetvényben igazolta az aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét, ahol a bejelentés évében 27%-os volt a fertőzés mértéke. Azóta minden évben újabb és újabb tőkék fertőződnek szinte minden egyes táblában. Történik ez annak ellenére, hogy a jelenleg ismert védekezési protokollokat betartjuk, minimum 3, de inkább 4 váltott hatóanyagú rovarölő szeres kezelést hajtunk végre a fitoplazma terjesztője, az amerikai szőlőkabóca ellen.
- A károkozó elleni védekezéshez a gazdák, az elhagyott területek tulajdonosai és a hatóságok együttműködése szükséges. Hogyan sikerül? Jól megy a feladatok közös megoldása?
- Nem mondanám. Azok a termelők, akik a piacra termelnek, felismerték a probléma jelentőségét, rendszeresen megosztják egymással a tapasztalatokat a védekezési módokról, a fertőzés terjedéséről, de a kisebb szőlőskertek tulajdonosaival kevésbé működik az információáramlás. Azt veszem észre a néha hozzám is érkező kérdésekből, hogy bár egyre jobb a helyzet, még mindig sok a tévhit, a rossz hozzáállás, vagy ne adj’ Isten teljesen hiányzik a szőlőkabóca elleni védekezés a technológiából. És ami még rosszabb, az egyértelműen fertőzött tőkéknek sokszor „hagynak még egy esélyt”. Ez a legveszélyesebb, hiszen az ilyen tőke amellett, hogy mindenképpen elpusztul, amíg egy pici kis élet is van benne, fertőzheti a többi, még egészséges növényt, így végső soron az egész ültetvény kipusztulását okozhatja. Mi a saját gyakorlatunkban a gyanús tőkéket azonnal kivágjuk, ez alapvetés kellene, hogy legyen mindenkinél. Az elhagyott ültetvények tulajdonosaival pedig sajnos semmiféle kapcsolatunk nincs, pedig az ő felelősségük talán a legnagyobb a borvidék jövője szempontjából. Én azt javaslom minden szőlőtermelőnek, hogy az elhagyott, nem művelt szőlőterületeket jelentse a hegybírónak vagy a növényvédelmi hatóságnak, illetve amennyiben a tulajdonos ismert, kérje meg a helyes művelés folytatására, vagy a felszámolásra, csak beteg, fertőzőképes tőke ne maradjon!
- Most van a lárvák elleni permetezés ideje. Jók-e a permetszerek, hatékony-e a védekezés velük?
- A védekezés hatékonysága több tényező függvénye. Ideális esetben a kabóca lárvák még nem fertőzőképes, de már a rovarölő szerre érzékeny állapotban vannak jelen. Ekkor elméletileg lehetne 100%-os hatékonysággal védekezni ellenük, de a gyakorlatban ez nem fog sikerülni. Egyrészt a fejlődésmenet elhúzódó lehet, másrészt mindig van valamennyi túlélő egyed, ami nem találkozik a vegyszerrel a hatásos dózisban, továbbá az amerikai szőlőkabóca egy polifág faj, vagyis sok más növényen is megél (ezek közül számunkra az iszalag, az éger, a vadszőlő bírnak nagyobb jelentőséggel), így adott a lehetőség, hogy a rovarölő szer hatástartamán kívül új egyedek települjenek be és a szívogatásukkal indítsák az új fertőzéseket. Nehezíti a helyzetünket az is, hogy nem áll még elég információ a rendelkezésünkre a kártevő életmódjával kapcsolatosan, és nem ismerjük (bár gyanítjuk) a jelentőségét a védekezési időszak lezárultát követő heteknek, hónapoknak (érés ideje – szüret - szüret után). Az ilyenkor fertőződött tőkék ősszel még tünetmentesek lehetnek, ezért nem kerülnek kivágásra, de a következő évben új gócpontokat jelentenek.
A rendelkezésre álló rovarölő szerek választéka sem elég nagy, pedig a rezisztencia kialakulása miatt fontos lenne a váltott hatóanyagú védekezés. A bio területek gazdáinak még korlátozottabbak a lehetőségei, természetes ellensége nincs hazánkban, védekezésre engedélyezett a spinozad (Laser Duplo), a narancsolaj (Limocide), bár ezek hatékonysága elmarad az előbbiekétől. Éppen ezért elképzelhető, hogy a bio szőlőtermelőknek szembesülnie kell azzal a dilemmával, hogy részben feladják a bio technológiát, vagy hamarosan fenntarthatatlan lesz a termelés.
- Minden szőlőfajtára egyformán veszélyes a kabóca, vagy válogat?
- Sok még a bizonytalanság a témában. Vannak megfigyeléseink a termesztett fajtáinkkal kapcsolatosan (nálunk a Rajnai rizling és a Pinot fajták fogékonysága szembetűnő), de ezek néha egymásnak ellentmondanak. Sok-sok kutatás, kontrollált kísérlet lenne szükséges, úgy tudjuk, kutatói oldalról van is erre késztetés, csak a finanszírozás (állami támogatás) kérdése megoldatlan egyelőre.
- Hasonlítható-e a helyzet a hajdani filoxéra vész súlyosságához, vagy kezelhetőbb?
- A pesszimistább kollégák szerint igen. Annyiban más a helyzet, hogy összefüggő, nagy táblákban, és ahol nincsenek a környéken rezervoár területek (nem vagy rosszul művelt, elhanyagolt, felhagyott ültetvények, iszalagos területek), ott a védekezés hatékonysága megfelelő lehet. Sajnos a zalai és még számos más borvidéken nem ez a helyzet.
/forrás: www.zaol.hu/
Teljes cikk a Zaolon: